Indulj el egy úton… csendül az ének, s valóban az ember csomagol, ha nem is hamuba sült pogácsát, de egy kis útra valót, meg persze a családot. A felkészülés szükséges, hiszen az Észak Amerikában szétszóródott magyar közösségek, olykor megkívánják, hogy a távolságot, legalábbis az otthoni viszonylatokhoz képest újraértelmezzük. S a hazától messzire szakadt szív készséggel ugrik át ezen a jelentéktelen akadályon, s csak titokban mélázik el azon, hogy a kilométerekkel, amiket le kell gyűrnie olykor egy morzsányi anyanyelven csengő kultúráért, szóval, hogy ezen kilométerek számával egész anyaországa átszelhető volna. De hát igen, idegenben minden át és újra értelmeződik. Ami otthon elérhetetlen, nem akaródzós program az itt egy karnyújtás csupán. S kiváltképpen szívesen nyújtjuk ölelésre karunk, ha a kínálkozó lehetőség kettős örömöt ígér, kettős örömöt a felvidékről indult vándornak.
Márpedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa és a Csalló Zenekar Észak Amerikai Turnéja ezzel a lehetőséggel kecsegtetett. S nem csak ígért adott is. Az október 10-én kezdődő és 26-ig tartó turné hatodik állomása során Carteret református templomának falai zengtek a 2014-ben éppen 50-dik jubileumát ünneplő kórus ajkán felcsendült énektől. Míg a kórus tagjai pihentek a Csalló csalogatott, a templom falai között különös hatást keltő tiszta forrásból táplálkozó népzenéjével. A közönséget egyszerre hatotta át zene, áhítat, s az a különös táncba hívogató rigmus…Bár a hely szellemének engedelmeskedve jól nevelten ülve maradt mindenki a ropogósabb talpalávaló hallatán is lélekben mindnyájan feltöltődve indulhattak haza. Feltöltődve az otthon édes (szellemi) izével, lüktetett bennünk egy falatnyi magyar kultúra.
Indulás előtt pedig alkalmunk nyílt beszélgettünk kicsit a felvidék adta lehetőségekről, Józsa Mónika karnaggyal és Tóth Árpád vendég karnaggyal a jubiláló Vass Lajos Kórusról, Hideghéti Jenővel és Hecht Évával pedig a Csalló zenekar múltjáról, jelenéről, jövőjéről….