Ismeritek a zsebeseket? No, nem a sikátorok, aluljárók mélyén megbúvókat, nem a sunyin lesőket, nem a kárt okozókat. Nem-nem. Egy másik „állatfaj” is rejtőzik az immáron kettős jelentéssel bíró tartalom alatt. Mely, ha nem is kihalófajta, azért némiképp veszélyeztetett leginkább saját gyakorta elhaló sóhaja által. Létét kétségbe vonó fohászai ellenére, a vizsgált lény foggal - körömmel ragaszkodik életben maradásához. Melyet koffein tartalmú italokkal biztosít, ezeket napjában többször fogyasztja. Figyelem, a megfelelő mennyiség megvonása minden esetben súlyos következményeket von maga után!
Ez az ezerarcú lény az erszényesek családjába sorolandó, noha zsebei álaga, mérete és száma is változó kapkodva magára húzott aznapi rongyai függvényében. A zsebes elengedhetetlen kellékei közé tartozik tehát maga a zseb. Tevékenyégének záloga ugyan nem rejt bóbiskoló utódokat, nevének magyarázatát mégis e kettő összefüggésében kéretik keresni. Merthogy az erszény megléte mellett elengedhetetlen „tulajdona”, mondhatni létének éltető eleme a csemete.
A zsebes fürgesége, leleményessége az utódok számával egyenes arányban növekszik. A csemete/csemeték ugyanis az/azok, akiknek munkáját vizsgálatunk tárgya „köszönheti”. Ha nem lennének alacsonyan cirkáló gyermekei lélegzetvételének egyedüli indokát csupán az évek múlásával hanyaggá változó hím tása adhatná. És igen, itt érkeztünk el a lényeghez – Nem, nem ahhoz, hogy mi egy lezseren ott felejtett büdös zokni megannyi szanaszét hagyott apró bigyóhoz képest. Nem, nem ahhoz, hogy a többgyermekes zsebes már le sem hajol egy illetéktelen helyen illatozó felnőtt ruhadarabért. – hanem a tényhez, hogy a zsebes mindig és kizárólag nőstény.
Élhet párral vagy a nélkül, szoros vagy laza kötelékben mindig és örökké nőnemű marad. Tevékenységi körének leírása nem túlontúl bonyolult, annál inkább lélekölő. Természete szerit ugyanis gyűjtöget(Ő). Érzékei az evolúció során olyan tökéletesre fejlődtek, hogy csillapíthatatlan szenvedélyét mindenféle összpontosítás nélkül, reflexszerűen képes végezni. A zsebes nem jár leszeget fejjel, a zsebes nem keres szándékosan, a zsebes igazi ösztönlény, aki bármely feladat végzése közben hajladozik, nyúl, matat,észlel majd elpakol, minden véletlen szerűen elhagyott apró műanyagot, csatot, hajgumit, fecnit, ceruzahegyet, s bármit kényszeresen begyűjtve. Teszi ezt igen ésszerűen, a lehető legkevesebbre minimalizálva az aznap feleslegesen megteendő körök számát. Ennek szellemében a talált „kincseket” a számára szó szerint a legkézenfekvőbb helyre, zsebeibe rejtve. Természetes vadászterülete saját háza tája valamint gyerekei körül öt méter sugarú körben záródó terület legyen az utcán, parkban, bárhol, akárhol. Tőle elvárandó kitétel az alaposság, melynek köszönhetően bármilyen elveszett apróságért könyörületet nem ismerve felelősségre vonható.
Munkájának jól végzett gyümölcsét az est leszálltakor dudorodó zsebei igazolják. Melyet ő maga örök elkeseredéssel, megszűnése érdekében ejtett imákkal nyugtáz, majd csendes beletörődéssel belefog az esti rendrakás utáni mütyür elpakolásba, azaz az erszénye kiürítésébe…