HitelES

HitelES

Jött, látott, győzött is…meg nem is. A váratlanság erejét ugyanis nem birtokolta, a gúnynevekkel illetett gigantikus vendég. Hívatlanság ide vagy oda lefülelődött, jöttét higgadt szakemberek könnyed modorban már hétfőn jelentették. Felkészülési lehetőség adott volt tehát. Mehetett a bespájz. Láttunk már ilyet, ismerjük a gyógyszert. Aztán meg mégse, mert ugye a nap elközelgetett.

 

Tűhegynyi pontossággal találkozott népi hiedelem és valóság, El Nino minden erőfeszítése ellenére megérkezett tehát a nap. A nap, amikor higgadt figyelmeztetések ide vagy oda úrrá lett a zűrzavar. A nap amikor skypon, facebookon, mailben rettegő aggodalmát fejezte ki még az is, akivel köszönni sem szoktatok. Ment a szélzúgástól kísért kommunikációs bel és külharc. Mindenki izgult. Hajtóerő a para. Jaj, csak időben biztonságos kéróba jutva szemlélje gyerek, szülő, testvér, rokon, barát a hajcihőt. Az a jó, ha plazmán vizslatja a híradást, miszerint a Keleti parton…

 

Az első hólapátolós áldozatról szóló beszámolót, épp a Costcoba bejáratnál villódzó hajlított képernyők egyikéről olvassuk le. Ilyenkor titkon mormol az ember egy imát, a meg nem vásárolt hó fúvóért, majd szorgos méhecskévé változva iparkodik tele tömni a kosarát. Gyerünk, gyerünk levegőben már a szél.

 

Ugyanis. Miután sorba nyugtatta szülőt, tesót, rokont ismerőst maga is nyomatott egy kört. Tájékozódott és megtudta, hol ki lehet veszélyben. Csekkolta. A New York, Washinghton katasztrófa mindenkit elkerült. Az arcoldal azért azt megcsipogta, hogy Hamdenben reggel hét óta, és kell már a lapát…

 

Ő hurrikánsága közeleg. Egyre hangosabban búgja a szél, egyre vészjóslóban borul az ég, mintha hullana is a hó. Csak a telefonon, az okoson hazudik a jelzés, épp most nyolcvan százaléknak mondja az orkánt. Meglátjuk mi lesz. A tévében már minden fehér, áram, gáz, torlódó torlasz, szünetelő tömegközlekedés, tilalmas kijárás, csupa vészhelyzet. Jó helyen lakunk, itt csak csend. Úgy is érkezik sunnyogva, lazán néhány apró szitáló pöttyel. Majd erősödő közönnyel este kilencig pár centis hó.

 

Reggeli körkép a tévében: tilalom feloldás, felszabadítás, közlekedésindítás, további hóhullás, várakozás, sopánkodás, áldozatok. Reggeli körkép Massachusetts és Connecticut határán. Talpunk alatt ropogó hó, gyér hókotró autóforgalom, kevés fúvó, pár lapát, nem hemzsegnek a hómunkások, na. Nincs is rá különösebben szükség, az ereszcsatorna alatt már kiviláglik a fű.

 

A híradás továbbra is a nagyvárosok nyomoráról szól. Nálunk szándék a hóemberépítés, csak épp a fehérség porhanyós, program a szánkózás. Bevehetőek a tavaly felfedezett helyek. Golfosok szíve vajon megszakad ilyenkor? Labdaütögetésre termett dobjaikat beveszik a lurkók. Újszerű tapasztalás, hogy más is csúszkál itt, nem csak mi. Tömegből kirívó fából készült alkalmatosságunk hálás a soklapusan csúszó műanyagnak. Kitűnő a pálya, siklik a ródli, a világ végére is. A nap még délután is iparkodik, de a felhő a szél újra érkezik. Gyorsan kotrás haza.

 

Az ítéletidő azonban, itt legalábbis, másodjára is elmaradt.

Téma: HitelES

Nincs hozzászólás.

Új hozzászólás hozzáadása