2015.11.30 09:48

Kőszeghy Miklós

Adventi utakon

Nem vártam csillagos csodát,
és sorsom pénzesőt sem ád.
Nem kellett arany sem, minek?
De vártam Istengyermeket!

Ám szólt és felhevült szívem,
elvinném elé mindenem.
Kincseim porrá omlanak,
megváltott éltem már szabad!

Az úton, szegények között,
az Úr is belém költözött.
Nem volt csak reményem, mi más
kell, ha itt van a Messiás?

Ballagtunk csillagéj alatt,
megosztott kenyér, jó falat,
ha száraz nekem, az se baj,
nincsen rá se mézem, se vaj.

De mosoly érik számtalan,
örül a sok otthontalan,
hiszen hozzájuk érkezik
a gyermek, kinek jöttét lesik.

A csillag nappal is ragyog,
mindannak, aki nem halott,
meglátják őszinte szemek,
emeljétek fel fejetek!